Post by Dénes BernádMennyire helytálló és pontos az alábbi idézet?
"A nagy és hires vadásznak (Nimród) volt két fia; Hunor (a hunok ?se) és
Magor (a magyarok öse). A 10. szd-ban Nyugat-Europában összekeverték a
kettöt, innnen Magyarország téves neve (Hungary, Hongrie, Ungarn, Ungheria,
Vengrija, stb.)."
Dénes
A magyar népek õstörténetébõl:
A HUNGAR ÉS MAGYAR NÉV ÉRTELME
Nemzetünk mai neve Hungár és Magyar. Saját nyelvünkön írva és szólva a
Magyar nevet használjuk, de amikor idegen nyelven szólunk magunkról
vagy mások írnak rólunk, a Hungar nevet alkalmazzuk. Nem azért mintha
a Hungar nem lenne a magyar nyelv szótárából eredõ szó.
Magyarázata inkább az, hogy a Kárpátmedence akkor nyerte elsõ
egységes politikai szervezetét, amikor ott a nemzetnek hun ága volt az
úr, így az országra és annak népére ez a név került forgalomba, noha
ugyanakkor már ott voltak a magyar ágból eredõ törzsek is. Amikor
aztán a kocka fordult és a hun ágból eredõ dinasztia helyére
Árpáddal a magyar ágból eredõ dinasztia lépett, az
uralomváltozásnak megfelelõen a Magyar név szolgált az ország és
nemzet megjelölésére. Az uralomcsere idején azonban a külföld már
megszokta, hogy a Kárpát-medence népét és országát a hunokról nevezze,
ezért az õ használatukban megmaradt a régibb, hunok
elsõbbségét emlékezetbe idézõ elnevezés.
A Hungár és Magyar között fennálló különbséget az árpádi hullám
magasabb köreiben úgy látszik még tudták. Kiev körül, amikor Árpád
útban volt öröksége átvételére, egyes hun töredékek nem akarták
magukat az õ vezetésének alávetni, mert bizonyára még a régi,
Attila korabeli dicsõségben éltek a két nép rangját
illetõleg. De Árpád, a hatalom tényleges birtokában királyinak
érezte magát és a hunokat, a régi eb és farkas szimbólumú népet nem
tekintette olyan harapósaknak, mint voltak régen; hanem õket
gúnyosan és egyszerûen kutyákhoz hasonlította, akik az ostor
(Est-ura) pattogására észre térnek és engedelmeskednek (167m. I. 44),
Árpád azon is megütközött, hogy miután az elsõ kárpátországi
erõsséget Hunuarat azaz a hun úr székhelyét (mai Ungvár) bevette,
õt a helybeli lakosság Hungária fejedelmének nevezte. Micsoda
sértés ez a Szcítiából kijött Hét- Magyarok fejedelmére (167m. I. 53,
81 sk)!
Amikor azonban Árpád már hatalma alá vetette az összes kárpáti magyar
nyelvû törzseket és az egyesítésben azok segítségét
messzemenõen élvezte és az ország kormányzását velük
egyetértésben rendezte be, maga pedig az egyik helybeli fejedelem
leányát feleségül vette, a hun és magyar népesség annyira
összekeveredett, egybeolvadt, hogy a Hungari és Magari között többé
különbséget tenni nem lehetett. Nagyon jól érzékelteti a
fejlõdésnek ezt az állomását a Képes Krónika, amelynek írója a
kárpáti ország lakóiról azt mondja: neveztetnek "vulgariter Magori
sive Huni", hazai nyelven magyarok vagy hunok (167m. I. 286; 83m. 91).
A hunok és magyarok népi egysége és a két név egyértelmû
használata jut kifejezésre más íróknál is, akik a hunok uralmát "A
Hungarusok elsõ betelepülése Pannóniába" címen adják elõ, és
amikor az Árpádok magyar uralmáról szólnak, fejezetüket így címezik:
"A második bejövetelrõl" és rögtön utána megmondják, hogy "újra
visszamentek Pannóniába". De már a hunok idejében is felváltva
használták a két kifejezést, Attilát nemcsak hun királynak, hanem
magyar királynak is mondták s õ a külföldiek szemében is "Hennar
Madir": Honúr Magyar, azaz Magyar Honúr volt (82m. 130; 124m. 74;
146m. 133). A hun uralom után tudunk olyan hun-magyar
törzsszövetségrõl, amelynek 527 körül a Meótisz vidékén
elõbb hun királya volt, azután magyar királya lett?(20) A Hungár
és Magyar név tehát régóta egymással felcserélhetõ, azonos
jelentésû név.
Üdv, tr.